Üdvözlünk a „Zöld örömök” blog legfrissebb bejegyzésében.
Elérkeztünk az áprilishoz, ahhoz a hónaphoz, amikor a tavaszi záporok életre keltik a kertet, ahol a bokrok és a szegélynövények teljes lendülettel növekednek. A friss zöld levelek között napról napra újabb virágok bontják ki szirmaikat.
Sok kertésznek ez a hónap a legkedvesebb. A tavaszi virágok sok esetben ekkor a legszebbek. A nyári szabadföldi dísznövények már megvásárolhatók, a szegélybe ültetett lágyszárú növények pedig szemlátomást percről percre fejlődnek.
A nappalok egyre hosszabbodnak, ami nem csak a növényeknek válik hasznára, hanem a kertész is egyre több időt tölthet kertjében.
Minthogy a növények ilyenkor rohamosan növekednek, talán ez a hónap igényli a legszorgalmasabb kerti munkát.
Aki dísznövényeit önmaga neveli, annak bizony minden nap öntöznie kell, sőt tápanyagot is kell adnia, amíg a növények még mindig szaporító tálcákban és cserepekben vannak. A szegélybe ültetett, már megeredt növények sokasága szintén igényli a törődést: hol egy karót kell letűzni, hol egy növényt hozzákötözni támasztékához, megint másutt esetleg egy kis metszésre lesz szükség. És akkor még nem esett szó a veteményeskertről, ahol pedig ilyenkor van a zöldségfélék vetésének csúcs ideje.
Áprilisban már a gyepet is nyírni kell akár kétszer is hetenként, amennyiben a fű valóban rohamosan nő.
Áprilishoz hagyományosan a tavaszi záporok képzete kapcsolódik, és valóban országszerte rendszerint hull annyi csapadék, hogy a szabad földbe vetett magvak csírázzanak az újonnan elültetett növények pedig elegendő vízhez jussanak.
Mindazonáltal a hagyományosan száraz vidékeken vízhiány léphet fel, sőt egy-egy évben az ország bármely vidékén lehet szárazság.
Ha magvetést végeztünk, vagy új bokrot ültettünk készüljünk, fel a rendszeres öntözésre amennyiben a meteorológia nem jelez esőt a közeljövőben. A szabadföldbe vetett mag kicsírázásának elmaradása legtöbb esetben a nedvesség hiányával magyarázható.
A talajtakarás vagy mulcsozás segíti a talajban lévő nedvesség megőrzését: a szerves anyagok, mint például a kerti komposzt vagy az érett istállótrágya ugyancsak nyújtanak tápanyagot és javítják a talajszerkezetét, amint lebomlanak és a giliszták és egyéb hasonló élő szervezetek bedolgozzák a talajba.
Vigyázzunk rá, hogy a mulcsot csak nedves talajra terítsük, méghozzá kellő időben, vagyis még a száraz idő beállta előtt.
Ha szükséges mulcsozás előtt öntözzünk, és egyúttal ellenőrizzük, hogy a korábban leterített mulcsot nem kell-e kiegészíteni.
Sajnálatos módon azok a melegebb és nedvesebb napok, amelyek segítik a növények fejlődését, kitűnő körülményeket teremtenek számos kártevő és növényi betegség elterjedésére is.
Készüljünk fel az ilyesfajta gondok megoldására.
Tekintsük feladatunknak, hogy hetenként legalább egyszer körbe járjuk a kertet és körül nézünk, nincs-e valahol valamilyen megoldandó probléma. Gyakran lehet találkozni olyasmivel, ami közbe lépést igényel különösen, ha nem csak sétálgatunk a növények között hanem tudatosan bekukkantunk a félrehajtott levelek közé. Az észrevett kártevőket haladéktanul távolítsuk el és semmisítsük meg.
Harc a gyomok ellen.
Ekkortájt mindenütt felütik fejüket a gyomok: az ágyásokban, a szegélyekben, a lépőkövek között és a kerti ősvényeken, de mindenek előtt a frissen megmunkált talajban. Rendszeresen kapáljunk: ezzel a gyomok nagy részét fokozatosan kiirthatjuk, az ágyásokból és a szegélyekből, bár a régen befészkelődött, nehezen kipusztítható évelő gyomok ellen aligha kerülhetjük el a megfelelő gyomirtó szer bevetését. Az ősvények és a kis zárt udvarok kézi gyomtalanítása fáradtságos munka; használjunk olyan gyomirtószert, amely az idény nagy részére gátat vett a gyomok elszaporodásának.
Forrás:
Reader’s Digest (2002) Kertészkedés hónapról hónapra
